Még mindig ugyanaz az egyszerű gyerek vagyok, annyi különbséggel, hogy most a nyakamban lóg ez a fényes valami – mondja az első magyar, aki fedett pályás síkfutó-kontinensbajnokságot nyert. Molnár Attilával a 400 méteren szerzett történelmi aranyérme után beszélgettünk.
Molnár Attila
2002-ben született Budapesten. Európa-bajnok, U23-as Eb-bronzérmes atléta, fő versenyszáma a 400 méteres síkfutás.
Menjünk vissza kicsit az időben: miért éppen a négyszáz? Aki futott valaha, tudja, hogy az egyik leggonoszabb táv, mivel nem lehet úgy taktikázni, mint a hosszabb számokban, de végig sem lehet rohanni rajta.
Focistaként kezdtem, megvolt az alapgyorsaságom, viszont egy idő után túl statikussá vált számomra a futball, meguntam. Akkor mentem el Veszprémbe, ahol hosszú- és középtávfutóvá neveltek át – jó kis műhely: méter- és kilométer-mennyiségből dolgoznak, úgyhogy állóképességet tudtam szerezni. Végül e kettőnek az egyvelege adta ki a végeredményt: amikor relatíve gyors vagy, és állóképességed is van, akkor kikötsz a négyszáz méternél. A nyolcszázhoz jóval több kell az utóbbiból, a kétszázhoz meg gyakorlatilag csak gyorsaság szükséges.
Ha van háborús köd, van diplomáciai köd is, amikor lehetetlen átlátni, ki hol áll és mit akar – tárgyalók röpködnek egyik kontinensről a másikra, tervezetek íródnak és nyilatkozatok adatnak ki. De a ködből kijutva talán végre a béke felé mozdul az ukrajnai háborúról zajló tárgyalás.
A szuverenitásukért küzdő magyarok most Brüsszelnek üzennek: egy birodalom sem olvaszthat be minket.
Donald Trump számára a kérdés nem Ukrajna jövője, hanem Oroszország és az USA együttműködésének újraírása.
„Irány a véleménynyilvánító szavazás!” – hangoztatta a kormányfő.
A díjazott szerint Orbán Viktor igazi példakép Európában.
Öt magyar konzul teljesít majd szolgálatot a helyszínen annak érdekében, hogy a ferencvárosi szurkolók tartózkodása zökkenőmentes lehessen.
Egyre hangosabb a józan ész a tengerentúlon.
